2014. szeptember 23-án ültettem el a bazsalikom magokat a földbe. Azóta sok minden történt velük. Igyekeztem mindent lefényképezni, dokumentálni, most pedig összeszedni egy cikk keretében. Lássuk, mik zajlottak ennyi idő alatt (képekre kattintva nagyobban is megtekinthetőek):

• 09.25: csütörtök estére meglehetősen kiszáradt már a talaj. Én azt hittem hogy akár egy hétig is elvannak a bazsalikomok egyszeri bő locsolással, de biztos ami biztos alapon inkább ismét megfújkodtam őket körülbelül annyi vízzel, mint első alkalommal. Csak úgy itta magába a szomjas föld a vizet, szóval talán nem volt hiábavaló. Mivel hétvégére elutaztam, ezért a papírfedőt leszedtem a cserepekről, mert ha elkezdenek megjelenni az első levelek és szárak, nekik szükségük lesz a napfényre azonnal.
• 09.28: Az első hajtások megjelentek. Míg a cserépben egyetlen egy hajtás hősieskedett, a ládában szép számmal nőttek a növénykék. Ismét kaptak (még a vízpermetezővel) legalább annyi vizet, mint legutóbb.

• 09.29: Ahogy rohamos tempóban elkezdtek nőni a magokból a növények úgy ácsingóztak mind a fény felé (felső kép). Eredetileg relatíve messze raktam a növényeket az ablaktól, mondván, hogy a fény így is éri őket. Ennek hatására a növények elkezdtek eldőlni - a lehető legközelebb szerettek volna kerülni a napsütéshez. Így kénytelen voltam közvetlen az ablak elé helyezni őket. Este folyamán le is fotóztam őket az új helyükön (alsó képek).

• 09.30: Míg a láda tartotta a föld nedvességét, a cserépben a föld ismét száraznak hatott. Itt már áttértem a kannából való öntözésre, nehogy a leveleknek valami baja legyen a túlzott nedvesség miatt.
• 10.02: Ismét öntözésre került a sor, innentől már végleg a kannára váltottam a vízpermetező helyett. Szépen nődögél mindkét földből a bazsalikom. Tartottam tőle, hogy a cserépben nem tudja majd áttörni a növény szára azt a fehér tasakot amivel együtt elültettem, de pozitívan csalódtam. (Nyilván így találták ki eleve, de azért na..)

• 10.03: A kis cserép földjét megint rendkívül száraznak érzékeltem, úgyhogy kapott még vizet. Ezt feltehetőleg rosszul tettem, ugyanis az este folyamán a cserép aljában kisebb tócsa állt. Azt viszont így megtudtam, hogy a cserép alján a vízelvezető réteg tökéletesen működik, ugyanis majdnem színtiszta víz volt ott. Az egyetlen szennyeződés az az alul lévő kövekről lemosódott sóderpor volt. Semmi nyomát nem láttam, hogy a víz kimosta volna a földet, ami jó jel.

• 10.04: A szárakon lévő két levél elkezdett szétválni egymástól, hogy utat engedjen a vele merőlegesen növő két levélnek (felül). Az egyik levél viszont furcsán nézett ki, lisztharmat szerű tüneteket kezdett produkálni (alul). Lehetséges, hogy csak simán víz került a levelekre és az megszáradt rajta, de azért jobbnak láttam, ha kihúzom a többi közül. Többi levélen ezt nem tapasztaltam.

• 10.05: Reggel készültek az alábbi képek még egy nagyobb hangvételű beavatkozás előtt.

• 10.05: A bazsalikomok egyre sűrűbben kezdtek megjelenni a földben, továbbá a föld is használatban van már majd két hete. Így első ízben megritkítottam a tömött tömbökben lévő bazsalikomokat. A választásom, hogy mit húzok ki és mi marad bent igazából a saját ötletem volt. Úgy voltam vele, hogy amik picire nőttek, vagy még csak most kezdtek el nőni azokat húztam ki, hogy azok elől, amik már szépen fejlődnek ne vegyenek el tápanyagot, helyet, fényt, stb. (Bal oldalt látható a ritkítás előtt, középen karikában az eltávolított bazsalikomok, és jobb oldalt a ritkítás után)...

• ...Majd fogtam a már említett tápoldatokat és beleszúrtam őket a földbe.

 

 

A kihúzkodott bazsalikomok sem vesznek kárba. Kitettem a cserepek közé a napra, hogy kicsit kiszáradjanak. Pár nap múlva rászórom a földre, hogy a bennük maradt tápanyagok visszakerülhessenek a földbe. Azért terveztem előtte kiszárítani őket, hogy még véletlenül se eresszenek ismét gyökeret. Kitudja, a növények nagyon nagy túlélők..

Megtárgyaltuk az eszközeinket, átmentünk a magokon, végigbeszéltük a legtöbb ültetési módszert. Itt az idő, hogy az elméletet átültessük (ehhe-ehhe) a gyakorlatba és tényleges munkához is lássunk. Az ültetés minden mozzanatát megörökítettük így lépésről-lépésre be tudom mutatni mit is műveltem.

Párhuzamosan lesz látható az agyagcserépbe illetve műanyagládába történő ültetés (képre kattintva nagyban is láthatóak a képek):

1. Cserép előkészítése

Ezzel kapcsolatban semmi extra információval nem szolgálhatok, lényeg, hogy tiszta cseréppel dolgozzunk. Korábbi föld maradványokat szedjük ki belőle. Ha fertőzött növény volt előtte az edényben, akkor különös gonddal járjunk el.

2. Drénezés

Szórjunk az edényekbe kicsi és közepes méretű kavicsokat 1-2 cm vastagon. Külön ügyeljünk rá, hogy a legtöbb cserép alapból rendelkezik az alján vízelvezető lyukakkal, ezeket lehetőség szerint ne zárjuk el. 

3. Pamutréteg

Opcionális lépés. Én egy régi agyonhasznált ruhadarabot vágtam méretre. Nem tudom a vastagsága mennyire mérvadó, lehet több réteg kellett volna, majd idővel kiderül. 

4. Földréteg

Töltsük tele a cserepünket addig, ameddig a jelzés tart. Általában minden hagyományos cserepet vagy ládát jelzés(ekk)el látnak el. Az esetek túlnyomó részében pont addig kell a földet az edényekbe önteni, nekem kb 7 liter föld ment el erre a két edényre. A kertész kesztyű itt már nagy hasznunkra lehet.

5. Lenyomkodás

A földet óvatosan érdemes lenyomkodni, hogy némi levegőt kiszorítsunk a földdarabok közül. Ez azért fontos, hogy ha a magunk növekedni kezd a gyökérkéjével meg tudjon kapaszkodni a földben. Ha túl levegős, a gyökerek nem tudnak mihez hozzáfonódni és nem jut tápanyaghoz a növényünk. Ha viszont túlzottan kipréseljük a levegőt a földünkből akkor pedig nem lesz képes áttörni a kemény földréteget az épp kialakulófélben lévő gyökér. 

6. Magok

Következhetnek a magok. Első esetemben könnyű dolgom volt, a korongot csak ráhelyeztem a földrétegre. Másik esetben pedig igyekeztem úgy szétszórni 20-30 magot/fajta, hogy a két szélén elszeparálva legyen a két fajta bazsalikom, középen pedig vegyesen legyenek. 

7. Takaróréteg

Utolsó előtti lépésünk, hogy a magokat egy takaróréteggel fedjük le. Én egy csipet földet vettem, és úgy szórtam a földet a magokra mintha sóznám a levest. Így kellőképpen vékonyan, de mégis hatásosan sikerült a magokat befednem. 

8. Vízpermet

Utolsó lépésként a magokat a vízpermetező segítségével alaposan átitattam vízzel. A két edénybe összesen körülbelül negyed liter vizet spricceltem. Nagyon nem aggódtam a túlöntözés miatt, hiszen azért van a vízelvezető réteg az alján. Arra viszont ügyeltem, hogy a víz nagyon lassan érjen a talajhoz, nehogy véletlenül is kimosson egy-egy magot. 

9. Végeredmény

Elkészült hát a két edényem, benne három különböző bazsalikom magjával.

9+1. Papírfedő

Opcionális lépés ez is. Mivel az én ablakom déli fekvésű ezért a földet folyamatosan éri a tűző nap. Hogy ne száradjon ki a föld nagyon hamar, ezért papírtörlővel lefedtem hézagosan. Így a tűző nap nem éri, a föld végig nedves marad. Arra viszont figyelni kell, hogy néhány nap múlva a papírfedőt el kell távolítani, mert ha elkezdődnek megjelenni az első hajtások, azoknak azonnal szükségük van a napfényre a túléléshez.

 

Elkezdődött hát az út a bazsalikom nevelése és gondozása felé. Kíváncsian várom mi lesz a végeredmény.

Hiába az elhivatottság és a megfelelő felszerelés, ha pont a lényeg hiányzik a repertoárunkból - a magok. 

Ebbe a mondatomba persze a gyakorlottabb kertészek bele is tudnának kötni azonnal - mellesleg jogosan. Ugyanis nem csak magról lehet növényeket ültetni, számos módja van ennek. Meg is ragadnám az alkalmat, hogy érintőlegesen megemlítsem a legfontosabbakat:

• Tőosztás: Ha egy növényünk már nagyon elburjánzott, vagy csak simán kettőt akarunk belőle csinálni, akkor egyszerűen megfogjuk, és körülbelül a közepénél kettévágjuk. A két fél növényt külön-külön elültethetjük és rövid időn belül kettő, egészséges növényünk lesz a korábbi egyből.
• Dugványozás: A növényünk egy speciális részét (levelét, szárát, stb) leválasztjuk az eredeti növényről, és a kis darabkát ültetjük el külön. Ez a darab a megfelelő technika mellett saját gyökeret/szárat/levelet ereszt magának. Ez is egy módja az eredeti növényünk "klónozásának".
• Palántázás: Legegyszerűbb módszer, ha egy kész palántát új földbe ültetünk és "már meglévő anyagból" dolgozunk.
• Oltás: Ez a technika a leggyakorlottabb kertészeknek való. Lényegében két növényt "egyesítünk" egy egyéni cél érdekében. Például ha van egy almafánk, aminek remek termése van, de a fa gyökere kezd elrohadni, vagy a fa egyik felét elkezdték kártevők pusztítani, akkor az egészséges felét "beolthatjuk" egy másik almafába. Mondjuk egy olyanba aminek a terméséért annyira nem vagyunk oda, de a fa egészséges minden tekintetben, akkor az előbbi fából 1 darabot a megfelelő módszerrel beleolvaszthatjuk az egészséges fánkba. Ezzel a technikával elérhető az, hogy egy almafán 3-4 különböző alma is teremhessen, vagy akár azt is, hogy egyetlen növény segítségével a föld alatt krumpli, míg a szárakon paradicsom növekedjen.

Akkor hát következzék a magvetés. Az általános szabály, hogy a magokra annyi földet tegyünk, amekkora maga a mag is. Ez a bazsalikom esetében azt jelenti, hogy kb. leheletfinom föld réteget kell tenni a magokra. Éppen csak annyit, hogy egy szellő ne fújhassa le a virágföldünkről. Nagyobb magokat ültethetünk kisebb barázdákba is és akkor annyi földet lapátolunk rá, hogy a barázda kisimuljon.

Fontos kérdés, hogy milyen bazsalikomot akarunk ültetni. A boltban kapható bazsalikomhoz képest többfajta is létezik. Én három fajta bazsalikommal kísérletezhetek: a botlban is kapható, általam csak "általános" bazsalikomra keresztelt fajtával, van néhány lila levelű bazsalikom magom, illetve törpe bazsalikom magom is.

Számomra újdonság volt, hogy a magokat nem csak sima tasakban adhatják, hanem előre kiporciózott korongokba is rejthetik. Terveim szerint az "általános" bazsalikomot - ami a korongban van - a kerek agyagcserepembe fogom ültetni. Segítségképp 2-3 hét múlva a kék színű tápoldatot fogja kapni, ami a zöld növényekhez van kitalálva.

A széles műanyag ládába a törpe és lila bazsalikomok fognak kerülni, két szélén szétválasztva, középen pedig kicsit összekeverve. Ezek a zöld színű tápoldatot fogják majd kapni amit általános felhasználásra szánnak. (A kék színű oldat jó kifejezetten a zöld növényeknek, a zöld színű oldat jó minden növénynek, hol itt a logika?)

Következő cikkben már akció is látható lesz: a magok és a korong elültetése lépésről lépésre.

Kismillióféle és -fajta eszköz található a boltokban amik segíthetik a kertészkedést, de ennek töredékére van szüksége az amatőröknek. Később be lehet már ruházni mindenféle flancos dologba, ha biztosan tudjuk, hogy ez nagyon megy nekünk, de addig maradjunk az alapoknál. Próbáltam olyan kellékeket beszerezni, amik a pénztárcát is kímélik, hisz nincs is annál rosszabb, mint kikölteni egy vagyont olyan dolgokra amikbe később belebukik az ember. 

Az első és legfontosabb dolog leszögezni, hogy ezek hosszútávú befektetések. A felületes olvasónak furcsa lehet, hogy több ezreket kiadok csak azért, hogy legyen egy palánta bazsalikomom, holott az ilyen-olyan hipermarketekben pár száz forintokért hozzá lehet jutni. Nem feltétlenül azért kell kertészkedni, hogy ezután csak abból megéljünk, amit megtermelünk - panelban hely sincs rá nagyon -, hanem a kertészkedés mivoltja miatt - ez egyébként igaz a panelkertészkedés minden részére. Kiskertekben, nagyobb telkeken ez már opció, mi viszont csak a szórakozás és a kikapcsolódás miatt csináljuk. Szóval ha legközelebb valaki azzal jön, hogy "minek kertészkedsz, hisz mindent meg lehet venni a boltban?" azt kell felelni "nem az úti cél a lényeg, hanem az utazás". 

Lássuk milyen eszközök segítségével fogok nekiállni a bazsalikom elültetéséhez és felneveléséhez:

Cserép

 Gondolom most sokakat sokkolt az információ, pedig nem is olyan egyértelmű ez, mint ahogy elsőnek látszik. Én háromféle bazsalikommal fogok kísérletezni az első ültetés során (bővebb infó egy későbbi cikkben) amit kétféle tárolóban fogok elültetni, egy agyagcserépben és egy műanyag ládában. Ettől függetlenül gyakorlatilag bármi alkalmas arra, hogy egyszerűbb fűszernövényeket ültessünk bele: régi fadoboz, konzervdoboz, stb. Ilyenkor persze ügyelni kell, hogy a tároló ne bomoljon le rövid időn belül, illetve ha fémről van szó, ne forrósodjon fel a tűző napon, mert elégeti a növény gyökerét. 

Virágföld

 Szerencsénkre a legtöbb növény ami termeszthető panelban az általános virágfölddel is megelégszik - legalábbis alapnak jó. Az én bazsalikomomnak például teljesen megfelelő.

Tápoldat

Van ahol írják hogy kell, van ahol azt, hogy nincs rá szükség, én mindenesetre vettem. Legjobb információim szerint a növény elültetése után 2-3 héttel érdemes elkezdeni adagolni a tápoldatot a földbe, mert kb. addigra fogy el belőle a nagy része a hasznos anyagoknak. Rengetegféle tápoldatot lehet kapni. Van szilárd, folyékony, önadagolós, lassan kiengedős, stb. Én kétfélébe ruháztam be, mindegyik önadagolós: egy általános növényekhez alkalmas oldatba, és egy kifejezetten zöld növényekhez alkalmas oldatba. Ezeknek a végét csak le kell csípni, majd beleszúrni a földbe, és fokozatosan adagolják a tápanyagot a növényeinknek. Azért vettem kétfélét, hogy kiderüljön melyik az amelyik jobb nekik, ha egyáltalán van különbség.

Vízpermetező

Ez nem az a szokványos, mindenféle vegyi anyagot szétszóró permetező, hanem a kézzel pumpálós, folyékony vízből vízpermetet csináló fajta. Amikor elszórjuk a magokat a földbe és betakargatjuk őket, nem túl szerencsés egy átmosó vízsugárral nyakon önteni, inkább lágyan permet formájában öntözzük meg őket. Hasznos még ezen kívül az olyan növényeknél, amelyek leveleit nedvesen kell tartani. 

Kertészkesztyű + szerszámok

A kesztyűt majdnem elfelejtettem beszerezni, pedig nem árt, ha nem csupa földesen (esetleg trágyásan) ülünk le pihenni kertészkedés után a szobában. Szerszámokból egy hármas pakkot választottam, semmi extra, műanyag ásó, gereblye és egy a dugványozáskor használatos lyukvájó. Utóbbira egy ideig nem lesz szükségem.

Egyéb kellékek

Igazából a tápanyagoldat ide is kerülhetne, ugyanis - mint már említettem - megosztó a vélemény róla különböző forrásoknál, van aki szerint opcionális, van aki szerint elengedhetetlen. Ilyen kategóriába esik még a drénezés, ami azt jelenti, hogy a cserép aljára kisebb méretű köveket (pl sóderből) helyezünk el 1-2 cm magasan vízelvezetés szempontjából. Erre jöhet még egy réteg pamut, ami azért felelős, hogy ha túlöntöztük a földet, akkor a felesleges vizet az alatta lévő kövekhez továbbítsa, de a földet ne mossa át, tápanyagait ne vegye ki belőle. A kövek a vizet tovább vezetik a cserép alján elhelyezett lyukakon, így a földünk mindig annyira lesz nedves, amennyire kell. Ezeket igyekszem én is elvégezni az ültetés folyamán - meglátjuk mennyi sikerrel.

Könyvek

 Abszolút mértékben opcionális. Én két könyvet vettem, mert amikor belelapoztam a könyvesboltban egyből láttam, hogy rengeteg hasznos információval fog szolgálni. Ezek persze elhagyhatóak, hiszen az internet is tele van jobbnál jobb oldalakkal és blogokkal (most is 1 olyat olvasol ;) )

A könyveket leszámítva ez az egész felszerelés került talán 2500 forintomba, és a tápoldatokon kívül mindegyiket újra és újra fel is fogom tudni használni. A virágföld is öt kilós ami elég egy jó időre.

Ezekkel az eszközökkel felszerelkezve neki is láthatok a bazsalikomjaim elültetésének. A magokról és az ültetés módjáról egy következő cikkben fogok írni. 

TL;DR: Blog célja összefoglalva a cikk alján.

Ha az átlag fiatalt megkérdezzük az utcán, hogy hol lakik, az estek nagy részében a válasz: "természetesen panelban". Egyetemisták, egyetemről kikerült friss diplomás dolgozók élik le életük nagy - ha nem az egész részét - a nagy városok betondzsungeleiben. Ha nem is oda születnek, de oda vágyódnak, ott van a "nagypénz" ott van a pezsgés és az élet - legalábbis szerintük.. Persze nem csak ők, de már az idősebbek is a városi élethez szoktak hozzá: a gyorskajákhoz, a tévé előtti tespedéshez, és még sorolhatnám. Nem mindig volt ez így...

Ahogy minél jobban felvesszük világunk egyre gyorsuló tempóját, amikor az átlag hétköznapunk felkelésből, munkába igyekvésből, munkából, munkából hazaigyekvésből és ágyba dőlésből állnak hajlamosak vagyunk elfeledkezni a körülöttünk lévő világról. Hétvégén a hétköznapi fáradalmakat igyekszünk kipihenni egész napos semmittevéssel, mert "jól esik". Minek főzzünk, ha az étteremből mindig lehet rendelni? Minek ültessünk növényeket, ha pár száz forintért mindenhez hozzá tudunk jutni bármelyik szupermarketben? Miért is álljunk meg és nézzünk körbe egy picit? Miért lássunk, ha elég csak nézni?

Mielőtt bárki azzal jönne, hogy "na a falusi gyerek jól megmondja" - tévedés. Városi vagyok, mint legtöbbünk. A falusi életet csak nagyszülők kapcsán ismerem. Néhány évvel ezelőtt én magam mondtam nagy hangon másoknak, amikor kérdőre vontak miért eszek meg "minden szart" a boltokból, hogy "kit érdekel, ha egyszer finom?". Volt, hogy hetekig virslin éltem, néha sütve, néha főzve, néha tojással. Nem kifejezetten érdekelt mi van benne. Zacskós instant leves? Minden ebédhez jöhet. Ételízesítők? Marékszámmal. 

Az utóbbi hónapokban azonban gyökerestől megváltozott a gondolatmenetem. Na nem kell semmiféle tragédiára, vagy szenzációhajhászatra gondolni, szimplán eddig ismeretlen erőt kezdtem érezni magamban, hogy tegyek valamit nem csak az egészséges táplálkozásom érdekében, de az eddig úgymond "elpocsékolt" szabadidőm érdekében is. Na nem lettem se vegetáriánus, se paleolit, se aki csak nyersen eszik meg mindent. A hús még mindig hússal az igazi nekem, de ettől függetlenül a nap többi részén lecsúszhat egy-egy alma, vagy nem vetem meg időközönként a rántott cukkinit. Jól eshet néha az embernek a pihenés is egy átdolgozott nap után, de a pihenés és a semmittevés között nagy különbség van. Így találtam ki magamnak azt a célt, hogy én bizony sok egyéb mellett kertészkedni fogok. 

Ácsi. Wut? Kertészkedni? Panelban? 

Lehet csak én vagyok a tanulatlan egyén, de engem őszintén meglepett a panel kertészkedés lehetősége. Persze fűszernövényt még csak-csak, de hogy paradicsomot, paprikát, céklát, hagymát? ALMÁT?? Külföldön nagyon menő ez, és így, hogy már tudtam mit keressek, az interneten is sok cikket találtam erről a témáról, könyvesboltokban is tonnaszámra megtalálhatóak ilyen könyvek. Az egyetlen dolog, ami nekem nem tetszett ezekben, hogy profik írták, akik sosem hibáznak, akik mindent tudnak mindenről és a legtöbb dolgot teljesen természetesen kezelik. 

Blogom célja, hogy leírjam személyes tapasztalataimat a panelkertészet terén, minden szempontból, lépésről lépésre. A cikk írásakor még életemben nem kertészkedtem önállóan, a blog fogja megörökíteni első lépéseimet, első bénázásaimat, de első sikereimet is. Ezek mellett tervezek még egyéb dolgokról is írni amik valamilyen módon a természethez kapcsolhatóak, legyen az olyan receptek tárháza amivel kiválthatóak a boltban beszerezhető portékák nagy része (persze megfelelő energia ráfordítása mellett), vagy csak simán ízletes és ezért érdemes foglalkozni kicsit az elkészítésükkel.

Az alábbi oldalak sok inspirációt nyújtottak nekem. Ezek az oldalak nem kértek meg, nem fizettek érte, hogy a linküket kitegyem, én pedig nem is várok semmilyen honoráriumot vagy hasonlót érte, simán csak úgy éreztem kötelességem megosztani ezeket, ha már a lelki erőm nagy részét ők nyújtották, hogy ebbe belevágjak:

• Tudatos vásárló
• Faluhelyen itthon és másutt (Facebook csoport)
• Rural Atmosphere (Facebook csoport)

Indulhatunk is első szent küldetésünk felé, aminek a neve: Bazsalikom.